Téma
- #Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvény
- #Fogyatékossággal élők
- #Fogyatékosság
- #Fogyatékossággal élők megkülönböztetése
- #Nem fogyatékossággal élők
Létrehozva: 2024-04-12
Létrehozva: 2024-04-12 02:49
[Fogyatékossággal élők iránti érzékenység fejlesztése oszlop] Fogyatékossággal élők és nem fogyatékossággal élők mindennapi érintkezése során használt kifejezések
-Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvény-
„Fogyatékossággal élő” az a személy, aki a következő kategóriákba tartozó fizikai vagy szellemi fogyatékosság miatt tartósan jelentős korlátozásnak van kitéve a mindennapi életében vagy a társadalmi életben
(a Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvény 2. cikkének 1. és 2. bekezdése).
Fogyatékosság-tudat növelő újság = Choi Bong-hyeok publicist (AI, ESG és DX integrációs szakértő, munkahelyi fogyatékosság-tudat növelő képzések szakértője)
"Hogyan jött létre a 'fogyatékossággal élő' kifejezés?"
1981-ben, a 'Test és lélek fogyatékosságúak jogairól szóló törvény' elfogadásakor az Egészségügyi és Szociálisügyi Minisztérium több oldalról is megvizsgálta a 'fogyatékos' kifejezés használatát. Először is a 'sérült' és ehhez hasonló hagyományos fogalmak elvetésre kerültek, mivel negatív szemléletet tükröztek a fogyatékossággal élőkkel szemben.
A 'sérült' kifejezés sem bizonyult megfelelőnek, mivel csak a károsodásra koncentrált. Ehelyett a 'fogyatékos' kifejezés használatát választották véglegesen. Ez a döntés az akadémiai körökben felmerült 'fogyatékosság' fogalmának, valamint az ENSZ és a WHO által javasolt 'fogyatékosság' koncepciójának figyelembevételével született.
Ebben az időben a 'fogyatékosság' fogalma túlmutatott a személyes károsodás jelentésén, és hangsúlyozta a társadalmi környezet felelősségét. Vagyis a fogyatékossággal élő személy fogyatékossági állapota nem a saját felelőssége, hanem a társadalmi környezet által teremtett hátrányos helyzet (handicap) eredménye. Ez egy újfajta szemléletmód volt.
Ennek megfelelően a társadalmi környezet felelős a hátrányos helyzet megszüntetéséért. Ezenkívül a fogyatékossággal élők veleszületett emberi jogait is hangsúlyozza. Végül is a 'fogyatékos' kifejezés a fogyatékossággal élők emberi jogaira épít, és hangsúlyozza az állam és a társadalom felelősségét a fogyatékossággal élők emberhez méltó életének biztosításában.
Más szóval, a 'fogyatékos' kifejezés a legmegfelelőbb módon tükrözi a fogyatékossággal élő személy emberi jogait. Ezt a jelentést hordozva a 'fogyatékos' kifejezés 1989-ben a 'Test és lélek fogyatékosságúak jogairól szóló törvény' 'Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvényre' történő átnevezésével 'fogyatékossággal élő' kifejezésre változott. Ennek oka az 'ember' (人) karakter hangsúlyozása volt. (Forrás: Sötétség és Hajnal)
"Hogyan gondolkoztok a fogyatékosságról?"
A fogyatékosság elsődlegesen a károsodásból ered.
A végtag hiánya vagy bénulás, a fizikai károsodás pszichológiai, anatómiai szerkezeti vagy működési hiányosságokhoz vezethet, amelyek tartós vagy átmeneti patológiás állapotot eredményeznek.
Ebben az értelemben a károsodás csupán egy tulajdonság, de egy adott társadalmi környezetben és feltételek között a károsodás 'fogyatékosságként' kerül megítélésre.
A társadalmi szemszögből a fogyatékossággal élőkre vonatkozó nézőpontok, mint például az adakozás, a szánalom, a szolgálat vagy a leküzdés, megváltoztatásra szorulnak. A fogyatékossággal élőket nem szabad segítségre szorulóknak tekinteni.
Eddig a 'fogyatékosság problémája a károsodással küzdő egyén problémája' volt, és a cél az volt, hogy az egyén a kezelések és a szakemberek segítségével alkalmazkodjon a társadalomhoz.
Fontos felismerni, hogy a fogyatékosság nem az egyén felelőssége, hanem a 'károsodást' fogyatékossági állapottá tevő társadalmi környezet és struktúra.
Hogyan nevezzük azokat, akik nem fogyatékossággal élnek?
Sok ember használja a 'normál' vagy 'átlagos' kifejezéseket.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem tartozik ebbe a csoportba, akkor nem tekinthető átlagosnak, és kilép a normális kategóriából, vagyis abnormálisnak minősül. Ez hibás megközelítés, ami a fogyatékossággal élőket abnormálisnak bélyegzi.
Fogyatékossággal élők és fogyatékosság nélküliek, mindennapi életünkben használt kifejezések
Fogyatékossággal élők és fogyatékosság nélküliek, egymás tiszteletén alapuló társadalomért: a helyes kifejezések használata
"Fogyatékossággal élő” és „fogyatékosság nélküli” kifejezések gyakran használatosak a társadalmunkban, de sajnos nem mindig használjuk őket helyesen. A helytelen kifejezések használata elősegítheti a fogyatékossággal élőkkel szembeni előítéleteket és diszkriminációt, és akadályozhatja a kölcsönös tiszteletre épülő társadalom kialakulását.
1. Példa: „Fogyatékossággal élőknek való WC” vs „Fogyatékossággal élők számára kialakított WC”
A fogyatékossággal élők által használt WC-t gyakran „fogyatékossággal élőknek való WC”-nek nevezzük. Ez azonban félreértésekhez vezethet, mintha csak a fogyatékossággal élők számára lenne fenntartva. A „fogyatékossággal élők számára kialakított WC” kifejezés egyértelművé teszi, hogy a WC a fogyatékossággal élők számára is használható, és ezáltal toleránsabb hozzáállást tükröz.
2. Példa: „Fogyatékossággal élők parkolóhelye” vs „Fogyatékossággal élők számára kialakított parkolóhely”
"Fogyatékossággal élők parkolóhelye” kifejezés szintén félreérthető lehet, mintha csak a fogyatékossággal élők parkolhatnának ott. A „fogyatékossággal élők számára kialakított parkolóhely” kifejezés egyértelművé teszi, hogy ez a hely a fogyatékossággal élők kényelme érdekében került kialakításra, és a helyes használat hozzájárul a fogyatékossággal élők mozgásszabadságának védelméhez.
3. Példa: „Normális ember” vs „Fogyatékosság nélküli”
"Normális ember” kifejezés hibás megközelítés, mert a fogyatékossággal élőket abnormálisnak minősíti. A „fogyatékosság nélküli” kifejezés nem a fogyatékosság alapján tesz különbséget, hanem egyszerűen csak a fogyatékosság hiányát jelzi, semleges kifejezés.
4. Példa: „Kényelmetlen” vs „Nehézséget okoz”
Ha egy fogyatékossággal élő valamilyen nehézséggel szembesül, a „kényelmetlen” kifejezés lebecsülheti a fogyatékossággal élő nehézségeit, vagy mintha a fogyatékossággal élő hibájából származna a probléma. A „nehézseget okoz” kifejezés objektíven mutatja be, hogy a fogyatékossággal élő egy adott helyzetben nehézségekkel küzd, és segít a megoldások keresésében.
5. Példa: „A fogyatékossággal élők is képesek bármire, ha megpróbálják” vs „A fogyatékossággal élők is képesek bármire, ha lehetőséget kapnak rá”
"A fogyatékossággal élők is képesek bármire, ha megpróbálják” kifejezés a fogyatékossággal élő sikerét kizárólag a személyes erőfeszítéseinek tulajdonítja. Ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők ki tudják használni a képességeiket, fontos, hogy a társadalom megváltoztassa a hozzáállását és megfelelő intézkedéseket hozzon, vagyis lehetőséget biztosítson számukra. A „A fogyatékossággal élők is képesek bármire, ha lehetőséget kapnak rá” kifejezés hangsúlyozza a társadalmi felelősséget, és segít elterjeszteni a fogyatékossággal élők társadalmi beilleszkedését elősegítő szemléletet.
6. Példa: „Fogyatékossággal élők iskolája” vs „Speciális iskola”
"Fogyatékossággal élők iskolája” kifejezés mintha a fogyatékossággal élőket különlegesnek tartaná. A „speciális iskola” kifejezés egyértelművé teszi, hogy ez az oktatási intézmény a fogyatékossággal élő tanulók számára nyújt speciális oktatást.
7. Példa: „Fogyatékossággal élő sportoló” vs „Fogyatékossággal élő paralimpikon”
"Fogyatékossággal élő sportoló” kifejezés egyértelművé teszi, hogy a sportoló fogyatékosságától függetlenül sportoló. A „fogyatékossággal élő paralimpikon” kifejezés a fogyatékossággal élők számára szervezett Paralimpiai Játékokon részt vevő sportolókra vonatkozik, és akkor használható, ha egy adott versenyre utalunk.
A helyes kifejezések használata, a kölcsönös tiszteletre épülő társadalom kialakulásának első lépése
==Felhasznált források==
-Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvény-
„Fogyatékossággal élő” az a személy, aki a következő kategóriákba tartozó fizikai vagy szellemi fogyatékosság miatt tartósan jelentős korlátozásnak van kitéve a mindennapi életében vagy a társadalmi életben (a Fogyatékossággal élők jogairól szóló törvény 2. cikkének 1. és 2. bekezdése).
Fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személy. Jogi szempontból, ahogyan fentebb is említettük, az a személy, aki fizikai vagy szellemi fogyatékosság miatt tartósan jelentős korlátozásnak van kitéve a mindennapi életében vagy a társadalmi életben. (Forrás: Fa)
A fogyatékossággal élő (障礙人) olyan személy, aki fizikai vagy szellemi károsodás, valamint a társadalmi diszkrimináció miatt korlátozottan élheti a mindennapi életét. (Forrás: Wikipédia)
Forrás: [Fogyatékosság-tudat növelő oszlop] Fogyatékossággal élők és fogyatékosság nélküliek által használt kifejezések a mindennapi életben: Fogyatékosság-tudat növelő újság - https://dpi1004.com/4084
Hozzászólások0