① Kék technológia, a zöldön túl – Az ESG átállás fordulópontja

[ESG management column] ① Kék technológia, a zöldön túl – az ESG-váltás fordulópontja

Choi Bong-hyeok, publicista (Korea Purchasing and Procurement Academic Society igazgatója)

Az éghajlati válság elleni küzdelem korában az ESG-menedzsment már nem választás kérdése, hanem túlélési stratégia. Ebben a trendben egy új fogalom kapott mostanában figyelmet. Ez a „kék technológia (Blue Technology)”. Különösen a külföldi sajtóban és a globális politikai jelentésekben a „kék innováció (Blue Innovation)”, a „kék gazdaság (Blue Economy)” stb. különböző kifejezéseivel kezelik ezt a koncepciót, és egyértelművé teszik a különbséget a zöld technológiával (Green Tech) szemben.

Akkor a „kék technológia” csupán divatszó, vagy az ESG-korszak alternatív technológiája? A külföldi sajtón és a nemzetközi jelentéseken alapuló tényközpontú ellenőrzésre van szükség.

■ A „kék” kulcsszó növekedése a külföldi médiában... Az ESG bővítésének jele?

Az elmúlt egy évben a „kék technológiával” kapcsolatos megemlítések szembetűnően megnőttek az amerikai és európai nagy gazdasági lapokban. A New York Times, a Financial Times, a Bloomberg Green és mások egyaránt „A meglévő zöld technológia szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési stratégiája elérte határait”hangoztatják, és a „kék technológiát” a természet helyreállításán alapuló konvergencia technológiaként magyarázzák.

Különösen az Európai Unió (EU) 2023-ban frissítette a „kék növekedési stratégiát (Blue Growth Strategy)”, és a kék technológiát a „fenntartható tengeri gazdaságon” túl a fenntartható technológiák ökoszisztémájának helyreállítási stratégiájává bővítette. Ez a puszta környezetbarát tervezésen túl a technológia természetet utánzó vagy ahhoz alkalmazkodó, a helyreállítást (resilience) erősítő stratégiaként is érthető.

■ Kék technológia ≠ tengeri technológia… a félreértés és a megalapozás között

A kék technológiát Koreában gyakran összekeverik a „kék szénnel (tengeri szén-dioxid-nyelők)” vagy a „tengeri iparral”. A külföldi sajtóban és az ENSZ-jelentésekben azonban sokkal szélesebb értelemben határozzák meg. Például az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) a kék technológiát a következőképpen határozza meg.

„A kék technológia a természet elveit felhasználó vagy a természeti ökoszisztémát védő technológia, amely integrálja az energiatakarékosságot, a biomimetikát és az erőforrás-körforgást, és fenntartható technológia.”

– NOAA, 2022-es szakpolitikai tájékoztató

Ezért a „kék technológia = tengeri technológia” egy túlzott leegyszerűsítés, és fordítva, a „minden környezetbarát technológia = kék technológia” értelmezése is túlságosan széleskörű. A pontos koncepciót a „természetre adaptált konvergencia technológia” foglalja össze.

■ Hol alkalmazható a kék technológia az ESG-menedzsmentben?

A külföldi sajtó tudósításainak elemzése azt mutatja, hogy a kék technológia az ESG három tengelyéből az „E (Environment)”-en túl a „G (Governance)”-t is magában foglaló technológiai filozófiává fejlődik. Különösen a kék technológia, amely a biomimetikát, az energiatakarékosságot és a hulladék minimalizálását tükrözi a termék előállításának teljes folyamatában, a meglévő környezetbarát technológiáknál is jobban hozzájárulhat a teljes ellátási lánc fenntarthatóságának biztosításához.

Például a Bloomberg Green a következőket mondja:

„A kék technológia nemcsak a „zöldet” helyettesíti, hanem az ESG-ben olyan alapelveket is beépít a technológiába, mint az etikai ellenőrzés, az ökológiai felelősségvállalás és a fenntartható tervezés.”

– Bloomberg Green, 2023. november 22.

Ebben a tekintetben a kék technológia nemcsak környezetvédelmi technológia, hanem egy technológiai filozófia, amely az ESG értékelési rendszerével és stratégiai összhangjával rendelkezik.

■ Miért van szükség kék technológiára: a zöld technológia „korlátai és telítettsége”

A meglévő zöld technológiát nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiára tervezték. Vannak azonban olyan esetek is, amikor ütközik az alapvető fenntarthatósággal, mint például az újrahasznosíthatatlan anyagok vagy a technológia alkalmazása, amely terhet ró az ökoszisztémára.

Az EU Bizottság alá tartozó „Zöld Megállapodás technikai hatásvizsgálati jelentése (2023)” szerint egyes zöld technológiák negatív hatásokat okoznak, amelyek több új környezeti terhet (hulladékanyagok, túlzott energiafogyasztás stb.) okoznak, mint környezetvédelmi javulást. A kék technológia pont ebből a háttérből született.

A kék technológia a „technológia nem ellenkezik a természettel, hanem a természettel harmóniában lévő tervezési stratégia” köré összpontosul, ami összhangban van az ESG-menedzsmentben a megbízhatóságot és a hosszú távú értékeket hangsúlyozó filozófiával.

■ Következtetés: A kék technológia az ESG-korszak „technológiai őszintesége”

A kék technológia még a fogalom kialakulásának kezdeti szakaszában van. Ha azonban összevonjuk a külföldi politikai jelentéseket, a vállalatok ESG-értékelési kritériumait és a technológiai etika vitáit, akkor ez nem csak egy divatszó, hanem a „az ESG-menedzsment filozófiai alapjának a technológiában való megvalósításának stratégiája”.

Ha a zöld technológia a „csökkentés” technológiája, akkor a kék technológia a „harmónia és a helyreállítás” technológiája.

Ez nemcsak a technológia kérdése, hanem az is, hogy milyen értékeket és filozófiát fogunk a jövőben az iparba helyezni.

Korlátozottak a független újságíróként való közvetlen interjúzási feltételek, de a külföldi vezető sajtó és a nemzetközi szervezetek tisztított jelentésein keresztül, a tényeken alapuló elemzéssel is elegendő a tényleges vita.

A kék technológia nem egy választás, hanem egy technológia, amely lehetővé teszi a „fenntartható választást”.

Forrás összefoglaló

New York Times, „Blue Innovation in ESG Investing” (2023.07)

Bloomberg Green, „Tech Beyond Carbon: The Rise of Blue” (2023.11.22)

Financial Times, „Circular Technology and Ecological Intelligence” (2023.09)

EU Commission, Blue Growth Strategy 2023

NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration), Blue Tech Briefing, 2022

UNEP, Sustainable Blue Economy Report, 2022

European Commission, Green Deal Technical Impact Report, 2023