Zöld technológiai rovat: Az éghajlatváltozás és a zöld technológia kora

[ESG-menedzsment-zöld technológia oszlop]

The ESG News = Choi Bong-hyeok oszlopos szerző

A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1,2°C-kal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, és a 2024. júliusi hónap a valaha mért legmelegebb hónap lett. Az északi-sarki jégtakaró területe 40 év alatt a felére csökkent, és az Európát és Ázsiát sújtó hőhullámok és árvizek bizonyítják, hogy az éghajlatváltozás már nem a távoli jövő problémája. A tudósok már figyelmeztetnek a "Föld vészjelzésére". Ebben a válsághelyzetben a zöld technológia többé nem pusztán technológiai innováció, hanem az emberi civilizáció fenntarthatóságát meghatározó kulcstényezővé vált.

Ha a múltbeli ipari forradalom a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló növekedési mítoszt teremtett, akkor most a napelemek, a hidrogén üzemanyagcellák és a mesterséges fotoszintézishez hasonló technológiák vezetik az új paradigmákat. A Tesla az elektromos autók elterjedésével forradalmasítja a közlekedési ipart, a dániai Vestas a 15 MW-os szélturbináival átlépi a megújuló energiák határait, a Patagonia pedig a fogyasztói társadalom alapjait kérdőjelezi meg. Ezek nem csupán termékeket értékesítő vállalatok, hanem az ökoszisztéma helyreállítását célzó platformmá fejlődtek.

A nemzetközi közösség tevékenysége is felgyorsul. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) 2023-ban először hivatalosan is megemlítette a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos csökkentését, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felszólította a világméretű megújuló energiaforrásokba történő beruházások 4 billió dollárra történő bővítését 2030-ig. Az IPCC hatodik értékelő jelentése azonban rámutat, hogy a jelenlegi országos kibocsátáscsökkentési célok mellett 2100-ra 2,8°C-os hőmérsékletemelkedés elkerülhetetlen, jelezve, hogy technológiai áttörés nélkül a karbonsemlegesség lehetetlen.

Ebben a kontextusban a zöld technológia az ökológiai védelem és a gazdasági növekedés dichotómiájának lebontására szolgáló eszközként értelmezhető újra. A mesterséges intelligencia és a big data optimalizálja az intelligens hálózatokat, a nátrium-akkumulátorok csökkentik a lítiumfüggőséget, és eljött az a korszak, amikor a közvetlen levegőből történő szén-dioxid-leválasztás (DAC) technológiája a légköri CO₂-t erőforrássá alakítja. Azonban a technológia önmagában nem old meg minden problémát. Jeremy Rifkin globális tudós az "energia demokratizálását", Naomi Klein pedig a "jóságos átmenetet" hangsúlyozza, és a társadalmi-strukturális innováció szükségességét hangsúlyozza.

Ez az oszlop a zöld technológia történelmi útjának áttekintésével, globális vállalatok konkrét eseteinek elemzésével, valamint a 2050-es évekre irányuló technológiai fejlesztési tervvel és nemzetközi együttműködési stratégiákkal foglalkozik. Sőt, megkérdőjelezzük, hogy az előttünk álló válság vajon az emberiség végének hírnöke-e, vagy egy új civilizáció megjelenését kiváltó lehetőség-e, és megpróbálunk választ találni.

1. A zöld technológia definíciója és történelmi háttere

1.1 A zöld technológia fogalma

A zöld technológia (Green Technology) olyan technológiai területet jelent, amely a környezetszennyezés és a nyersanyagok kimerülésének minimalizálása mellett a fenntartható fejlődést tűzi ki célul. A megújuló energiák, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a környezetbarát anyagok fejlesztése a legfontosabb területek, és a karbonsemlegesség és az éghajlatváltozás kezelésének kulcsfontosságú eszközeként tekintenek rá.

1.2 Történelmi fejlődési folyamat

Az ipari forradalom és a környezeti problémák kezdete (18-19. század): A szén és a gőzgép elterjedésével a légszennyezés és az erdőirtás felgyorsult.

Az 1970-es évek környezetvédelmi mozgalmának kezdete: Az 1972-es stockholmi ENSZ Emberi Környezetvédelmi Konferencián indult a környezetvédelem nemzetközi vitája.

A Kiotói Jegyzőkönyv (1997) és a Párizsi Megállapodás (2015): Az országok által vállalt kibocsátáscsökkentési célok felgyorsították a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat.

A negyedik ipari forradalom és a technológiai integráció: A mesterséges intelligencia, az IoT és a big data integrációja az energiagazdálkodási rendszerekkel (intelligens hálózatok) forradalmasította a hatékonyságot.

2. Vállalati példák: A globális vezetők innovációs stratégiái

2.1 Tesla: Az elektromos autók és az energiatárolás innovációja

Elektromos autók elterjedése: A 2023-as adatok szerint a Tesla a világ elektromos autópiacának 18%-át, azon belül is 15%-át uralja.

Megapack: A napelemek és akkumulátorok integrált rendszere 1 GWh-s energiatárolást tesz lehetővé, a fosszilis tüzelőanyagú erőművek helyettesítését célozva.

Szoftverfrissítési stratégia: Az önvezető funkció (FSD) meghosszabbítja a járművek élettartamát, csökkentve az erőforrás-pazarlást.

2.2 Vestas: A szélerőművek globális szabványosítása

Offshore szélerőmű technológia: A 15 MW-os turbinák fejlesztésével egyetlen egység 20 000 háztartást képes ellátni energiával.

Körforgásos gazdasági modell: 2040-re a hulladék nulla kibocsátást tűzték ki célul, és a lapátok újrahasznosítási technológiáját (epoxi lebontása) is piacra dobták.

Globális együttműködés: 88 országban 157 GW kapacitást telepítettek, és bővítik a feltörekvő piacokon való jelenlétüket.

2.3 Patagonia: A fogyasztói társadalom újragondolása

Újrahasznosított anyagok használata: 2023-ban a termékek több mint 75%-át újrahasznosított poliészterből gyártották.

Javítási kultúra ösztönzése: A Worn Wear programmal a termékek élettartamát kétszeresére növelték.

Vállalati struktúra átalakítása: 2022-ben a Földet jelölték meg egyetlen részvényesként, és a profit 100%-át környezetvédelmi szervezeteknek ajánlották fel.

2.4 Beyond Meat: Az élelmiszer-rendszer innovációja

Karbonlábnyom csökkentése: Az állati eredetű fehérjékhez képest 90%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Nyersanyag innováció: Borsófehérjéből és céklaléből készítenek húsgolyókat, 30%-kal meghosszabbítva a lejárati időt.

Globális terjeszkedés: A kínai gyártósorok üzembe helyezésével 40%-kal növelték az ázsiai piaci részesedésüket.

2.5 BYD: Elektromos buszok és akkumulátortechnológia

Elektromos haszongépjármű-piac uralása: 2023-ban a BYD a 70%-át uralja az európai elektromos buszpiacnak, vezető szerepet töltve be a városi közlekedés forradalmában.

LFP akkumulátorok fejlesztése: Kobaltmentes akkumulátorok 20%-kal csökkentik a gyártási költségeket és minimalizálják a tűzveszélyt.

Napelemek és energiatárolás integrációja: 2023 első negyedévében 5 GWh-s energiatároló rendszert (ESS) szállítottak Ausztráliába.

3. Jövőkép: 2050-ig tartó technológiai fejlesztési terv

3.1 Megújuló energiák tömeges elterjedése

Napelemek hatékonyságának javítása: A perovszkit napelemek piacra dobásával 35% feletti hatékonyság várható (jelenlegi szilicium alapú 22%).

Hidrogén-gazdaság fellendítése: Cél, hogy a zöld hidrogén előállítási költsége 2030-ra 2 USD/kg alá csökkenjen (jelenleg 5-7 USD/kg).

Energiatárolási forradalom: A nátrium-ion akkumulátorok csökkentik a lítiumfüggőséget és 50% feletti költségcsökkenést prognosztizálnak.

3.2 Intelligens városok és digitális ikrek

Valós idejű energiagazdálkodás: A mesterséges intelligencia alapú mikrohálózatok 30%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást az energiaigény előrejelzésével.

Digitális iker technológia: A városi infrastruktúra virtuális másolataival optimalizálják a közlekedési torlódásokat és az energiafogyasztást.

3.3 A körforgásos gazdaság (Circular Economy) kiteljesedése

Biológiailag lebomló anyagok: A tengeri mikroműanyag-probléma megoldása érdekében a PLA (poli-tejsav) anyagok használata bővül.

Termék-szolgáltatás rendszer (PSS): Az autók és a háztartási gépek bérleti modelljei 80%-ra emelik az anyagok újrahasznosítási arányát.

3.4 Szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU)

DAC (Direct Air Capture): Klaus Lackner professzor "mesterséges fa" technológiájának célja, hogy a költségek tonnánként 100 dollár alá csökkenjenek.

CO₂-alapú üzemanyag előállítása: A szén-dioxid és a hidrogén kombinálásával szintetikus kerozint (e-üzemanyag) állítanak elő, amelyet a légi közlekedésben tesztelnek.

4. Nemzetközi szervezetek legfrissebb trendjei és politikái

4.1 Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) figyelmeztetése

2023-as kibocsátási rés jelentés: A jelenlegi országos kibocsátáscsökkentési célok (NDC) alapján 2100-ra 2,8°C-os hőmérsékletemelkedés várható, és hangsúlyozzák, hogy 2030-ig évente 28%-kal kell csökkenteni a kibocsátást.

4.2 IPCC hatodik értékelő jelentése (2023) legfontosabb pontjai

Megújuló energiaforrások bővítése: 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 70%-át napelemekből és szélerőművekből kell fedezni a karbonsemlegesség eléréséhez.

Adaptációs technológiákba történő beruházás: A tengerszint emelkedésére reagálva sürgősen szükség van lebegő napelemekre és gátak építésére.

4.3 A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nettó nulla kibocsátási forgatókönyve

2030-as célok: 300 millió elektromos autó elterjedése, 4 billió dolláros beruházás a megújuló energiákba.

Fosszilis tüzelőanyagok csökkentése: 2023-ban a szénfelhasználás elérte a történelmi csúcspontot, és szigorodnak a szankciók.

4.4 A Világbank éghajlat-változási finanszírozása

Fejlett országok támogatása: 2025-ig évente 30 milliárd dollárt terveznek befektetni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási projektekbe.

Zöld kötvények kibocsátásának bővítése: 2023 első negyedévében 50 milliárd dolláros nagyságrendű, a társadalmilag felelős befektetés (SRI) elterjedőben van.

https://www.esgre100.com/news/articleView.html?idxno=1266